Az egri Validé Szultána Törökfürdő rekonstrukciós tanulmányterve

 

Az 1958-ban megkezdett feltárások a magyarországi török kori építészet egy jelentős emlékének erősen lepusztult maradványait hozták napvilágra, amely a hazai török fürdők típusának egyik ritka képviselője. Napjainkban a fürdő romjai faszerkezetű védőtető alatt állnak, elzárva, sebként éktelenkedve a barokk városrész egyik legfrekventáltabb pontján.

A fürdő maradványainak bemutatására többféle elképzelés is született az idők során. Legegyszerűbb megoldásként romkert kialakítását kezdeményezték, mely szabad ég alatt, funkció nélkül, pusztán kertészeti elemek segítségével mutatta volna be az egykori épület maradványit. A laza szerkezetű, tufás mészkő falazatú romok miatt azonban a rommaradványok szabad ég alatt való konzerválása nem lehetséges.

A műemléki szakmai testület a védőépületen belül, - egyéb funkció nélkül - csak a rom bemutatását tartotta kívánatosnak. Így merült fel a telek lefedése, nagyfesztávú mérnöki szerkezettel. Egy ilyen nagyságú védőépület viszont nehezen illeszthető a barokk városrész sűrűszövetes szerkezetébe.

Kézenfekvő megoldásnak tűnt az épület helyreállítására való törekvés, melyhez először 1963-ban készült helyreállítási programterv. Szerzője Ferenczy Károly építész. 1978-ban Sedlmayr János az épület rekonstrukcióját homogén tetőidommal tervezte. A romok rossz statikai állapota nem tette lehetővé azok rekonstruálását. 1985-ben H. Nándori Klára a romok konzerválását, értelmező kiegészítését, egyben védelmét a romokra állított, fa könnyűszerkezetű épületbe foglalását javasolta. A rekonstrukciónak szembe kellett néznie azzal a ténnyel is, hogy az eredeti padlóvonal ma már közel egy szinttel az utca vonala alatt helyezkedik el, így várostervezési léptékben az épület elveszti régi karakterisztikáját. Az épület lefedése modern szerkezetből indul ki, de végeredménye mégis nem kívánatosan historizáló, rekonstruált török épület benyomását kelti.

Ha azonban a belső tereket lehet modern szerkezetekkel rekonstruálni, akkor nem kevésbé jogos ugyanezt külső tömeghatásra való utalás esetén megtenni, ha az éppoly őszintén modern, mint az eddigi térrekonstrukciók. Tehát a védőépület megformálásánál elvileg nem lehet kizárni egy olyan megoldás lehetőségét, amely egyértelműen modern formában mutat az egykori tömegek rendszerére.

A leromlás számos műemlékünk mellett a helyreállítandó Validé fürdőt is fenyegeti. Aki egy műemlék jövőjét keresi, annak a használat jövőjét kell vizsgálnia. Olyan rendeltetést kell találnunk, amely a közösségnek élményt, a tulajdonosnak, kezelőnek perspektívát, az épületnek programot, tartalmat, ezen keresztül megbecsülést, törődést, ráfordítást, sőt költségvetést, fejlődést biztosít. Az épületnek e rendeltetés befogadására alkalmassá kell válnia.

Az itt bemutatott tanulmányterv a megoldást egy olyan védőépületben találta meg, mely tömegénél fogva jól illeszkedik a városszövetbe, nem kelt hamis illúziókat historizáló megjelenésével. Egy modern épület mely finom utalásokat tesz az általa rejtett törökfürdő egykori tömegeire és megjelenésére. Két metszett kőburkolatú kocka a durvább, bárdolt burkolatú alaptömegre illesztve jelöli ki a két fő elem, a kilencosztatú fürdőtér és a nagyfesztávú előtér helyét. Az egyik tömbön a kilencosztatú tér osztásvonalai jelennek meg, a másik tömbön a kupola csillagos égboltra utaló bevilágító nyílásainak kivetített vetületei adnak valószínűtlen és randomszerű megnyitásokat.

A rekonstrukció megtartja a fürdő eredeti bejáratát, mely ma már közel egy szinttel az utca vonala alatt helyezkedik el. Ezt a problémát egy süllyesztett átvágással oldja meg a mögöttes utcáig. A foghíjtelken ejtett átvágás és a mellette kialakított pasztázs feltárja a Céhmesterek udvarát, mely rejtőzködő helyzete miatt megépítése óta halódik. A megfogalmazott épület alapvetően az eredeti terek részbeni visszaépítését, értelmezését és bemutatását tűzi ki célul az akkori gőzfürdő technológiájának megismertetése mellett, mintegy időutazásra invitálva a látogatót. A kis múzeum maga az eredeti térsor, amely alól csak a kilencosztatú fürdőtér jelent kivételt, ahol - az új fedés teljes terét kihasználva - egy galériát létesít kis törökávézóval, melyhez török fűszernövényekkel telepített terasztető csatlakozik.

A múzeum - kiállító terem, kávézó céljára helyreállított és hasznosított épület létjogosultsága funkcióval alátámasztott, gazdasági jövője megalapozottabb és a közönségsikere is nagyobb, mint egy romterületnek. A helyreállításnak ezzel a módjával az egri török fürdő jól szolgálná az élő és egyre inkább mélyülő török-magyar kapcsolatokat is

 

 

Budapest, 2006 02. 08.                                                                                További képek a tanulmánytervről                                                                                                           Szutor Tamás

okl. épitészmérnök

Visagepublishing kft.

            1095 Budapest

 Mester u 14-16 VI/5

         +36   1 38 53 036

         +36 70 31 30 165