Az egri Validé Szultána
Törökfürdő rekonstrukciós tanulmányterve
Az 1958-ban megkezdett feltárások a
magyarországi török kori építészet egy
jelentős emlékének erősen lepusztult
maradványait hozták napvilágra, amely a hazai
török fürdők típusának egyik ritka
képviselője. Napjainkban a fürdő romjai faszerkezetű
védőtető alatt állnak, elzárva, sebként
éktelenkedve a barokk városrész egyik
legfrekventáltabb pontján.
A fürdő maradványainak
bemutatására többféle elképzelés is
született az idők során. Legegyszerűbb
megoldásként romkert kialakítását kezdeményezték,
mely szabad ég alatt, funkció nélkül, pusztán
kertészeti elemek segítségével mutatta volna be az
egykori épület maradványit. A laza szerkezetű,
tufás mészkő falazatú romok miatt azonban a rommaradványok szabad ég
alatt való konzerválása nem lehetséges.
A műemléki szakmai testület
a védőépületen
belül, - egyéb funkció nélkül - csak a rom bemutatását tartotta
kívánatosnak.
Így merült fel a telek lefedése, nagyfesztávú
mérnöki szerkezettel. Egy
ilyen nagyságú védőépület viszont nehezen
illeszthető a barokk városrész sűrűszövetes
szerkezetébe.
Kézenfekvő megoldásnak
tűnt az épület helyreállítására
való törekvés, melyhez először 1963-ban készült
helyreállítási programterv. Szerzője Ferenczy Károly építész.
1978-ban Sedlmayr János az épület
rekonstrukcióját homogén
tetőidommal tervezte. A romok rossz statikai állapota nem tette
lehetővé azok rekonstruálását. 1985-ben H. Nándori Klára a romok konzerválását,
értelmező kiegészítését, egyben
védelmét a romokra állított, fa könnyűszerkezetű
épületbe foglalását javasolta. A rekonstrukciónak szembe kellett néznie azzal a
ténnyel is, hogy az eredeti padlóvonal ma már közel
egy szinttel az utca vonala alatt helyezkedik el, így
várostervezési léptékben az épület
elveszti régi karakterisztikáját. Az épület
lefedése modern szerkezetből indul ki, de
végeredménye mégis nem kívánatosan historizáló, rekonstruált
török épület benyomását kelti.
Ha azonban a
belső tereket lehet modern szerkezetekkel rekonstruálni, akkor nem
kevésbé jogos ugyanezt külső tömeghatásra
való utalás esetén megtenni, ha az éppoly
őszintén modern, mint az eddigi térrekonstrukciók.
Tehát a védőépület
megformálásánál elvileg nem lehet kizárni
egy olyan megoldás lehetőségét, amely egyértelműen
modern formában mutat az egykori tömegek rendszerére.
A leromlás számos
műemlékünk mellett a helyreállítandó
Validé fürdőt is fenyegeti.
Aki egy műemlék
jövőjét keresi, annak a használat
jövőjét kell vizsgálnia. Olyan rendeltetést kell
találnunk, amely a
közösségnek élményt, a tulajdonosnak,
kezelőnek perspektívát, az épületnek programot,
tartalmat, ezen keresztül
megbecsülést, törődést,
ráfordítást, sőt költségvetést,
fejlődést biztosít. Az
épületnek e rendeltetés befogadására
alkalmassá kell válnia.
Az itt bemutatott
tanulmányterv a megoldást egy olyan
védőépületben találta meg, mely
tömegénél fogva jól illeszkedik a
városszövetbe, nem kelt hamis illúziókat historizáló megjelenésével. Egy
modern épület mely finom utalásokat tesz az általa
rejtett törökfürdő egykori tömegeire és
megjelenésére. Két metszett kőburkolatú kocka
a durvább, bárdolt burkolatú alaptömegre illesztve
jelöli ki a két fő elem, a kilencosztatú
fürdőtér és a nagyfesztávú
előtér helyét. Az egyik tömbön a kilencosztatú tér osztásvonalai
jelennek meg, a másik tömbön a kupola csillagos
égboltra utaló bevilágító
nyílásainak kivetített vetületei adnak
valószínűtlen és randomszerű
megnyitásokat.
A rekonstrukció megtartja a fürdő eredeti
bejáratát, mely ma már közel egy szinttel az utca
vonala alatt helyezkedik el. Ezt a problémát egy
süllyesztett átvágással oldja meg a
mögöttes utcáig. A foghíjtelken ejtett
átvágás és a mellette kialakított pasztázs feltárja a Céhmesterek
udvarát, mely rejtőzködő helyzete miatt
megépítése óta halódik. A megfogalmazott
épület alapvetően az eredeti terek részbeni visszaépítését,
értelmezését és bemutatását tűzi
ki célul az akkori gőzfürdő
technológiájának megismertetése mellett, mintegy
időutazásra invitálva a látogatót. A kis múzeum maga az eredeti térsor, amely
alól csak a kilencosztatú
fürdőtér jelent kivételt, ahol - az új
fedés teljes terét kihasználva - egy
galériát létesít kis
törökávézóval, melyhez török
fűszernövényekkel telepített terasztető
csatlakozik.
A múzeum - kiállító terem,
kávézó céljára helyreállított
és hasznosított épület létjogosultsága
funkcióval alátámasztott, gazdasági
jövője megalapozottabb és a közönségsikere is
nagyobb, mint egy romterületnek. A helyreállításnak ezzel a módjával
az egri török fürdő jól szolgálná az
élő és egyre inkább mélyülő török-magyar kapcsolatokat is
Budapest, 2006 02. 08. További képek a
tanulmánytervről
okl. épitészmérnök
Visagepublishing kft.
1095 Budapest
Mester u 14-16 VI/5
+36
1 38 53 036
+36 70 31 30 165